A gyártó azt állítja, hogy az Axel Oxygen 3000D a kategóriája legjobbja, meg hogy a termék máris meghatározott egy új viszonyítási alapot a broadcast piacon… Nos, lássuk, hogy mennyire van igaza a kereskedelmi-marketing osztálynak, akiknek egyszer sem sikerült letérdeltetni a pultot, ellentétben velem. Lássuk miben jó és miben nem annyira ez az új bródkaszt sztenderd. Teszt.

Száraz tények

Kompakt pult, tehát a be- és kimenetek adottak, nem bővíthetőek:

Bemenetek:

• Mic-1-2-3-4-5: 5 mikrofonszintű bemenet*
• Line-1-2-3: 6 szimmetrikus analóg (XLR) – páronként összefoghatók sztereóvá
• Line-4-5-6-7: 8 aszimmetrikus analóg (RCA) – páronként összefoghatók sztereóvá**
• AESEBU: 1 db sztereó digitális (XLR, 110Ω)***
• USB-1-2: 2 db szimmetrikus, szabvány WDM hangkártya kapcsolat (USB-B)***
• Bluetooth: sztereó/monó bejárat***
• Dante-1-2: 4 sztereó (RJ45)***
• Telephone: Beépített analóg telefonhibid (RJ11)
• Aux in: 3.5 mm-es TRS, a kivezérlésmérő híd oldalán

* Ebből az ötödik használható telco üzemmódban külső telefonhibriddel.
** A line 4 és 5 használható telco módban is, így plusz négy mono mínuszos csatornánk lehet.
*** Nem szedhetőek szét külön mono jelekre, de állíthatóak (mono, only L, only R, inv L, inv R, inv L&R).

Kimenetek:

• Headphones: 2 db sztereó fejhallgató (nominal 32Ω, TRS)
• PGM, SUB, AUX-1, AUX-2: 8 db szimmetrikus analóg (XLR)*
• Telco: szimmetrikus analóg, telco üzemmódban a visszaadó (XLR)
• REC-1, REC-2, SPK C-ROOM, SPK STUDIO: 8 db asszimetrikus analóg (RCA)**
• AESEBU: 1 db sztereó digitális (XLR, 110Ω)
• USB-1-2: 2 db szimmetrikus, szabvány WDM hangkártya kapcsolat (USB-B)
• Bluetooth: sztereó/monó kijárat
• Dante-1-2: 4 sztereó (RJ45)
• Telephone: Beépített analóg telefonhibid (RJ11)

* A PGM és a SUB busz fix, de az AUX kijáratok konfigurálhatóak egyéb forrásra is.
** A CRM és a STM kijáratok fixek, de a REC kijáratok konfigurálhatóak egyéb forrásra is.

Egyéb csatlakozási lehetőségek:

• 4 mikrofon/fejhallgató doboz be- és kijárat GPIO-val
• 4 konfigurálható GPI
• 4 konfigurálható GPO

Mikrofon/fejhallgató doboz:

• Talkback gomb
• Mikrofon ON/OFF gomb
• Fejhallgató hangerőszabályzó
• 1 db mikrofon bemenet (nominal 32Ω, TRS)
• 2 db sztereó fejhallgató kimenet (TRS)
• MIC light kijárat 12V/100mA
• STUDIO light kijárat 12V/500mA

A jövőben várható funkciók, csatlakozások:

• Ethernet remote control (távvezérlés)
• HDMI (external monitor)
• Külső USB eszköz csatlakozás (beépített lejátszó)

Első benyomások

Ahogy a hivatalos Axel Oxygen 3000D brosúra mondja, a koncepció valóban nem túlságosan megszokott: csajozós, RGB-ledes, puha gumigombok mindenütt, amiknek egy viszonylag kis fényerejű színes, nemérintős hétcolos képernyő segítségével konfigurálhatjuk be a tudást. Csini, 100 mm-es húzók a tíz csatornán, melyek hátterében a fader pozíció mellé igazodik a csatornánként színezhető led csík. A gombok érzetre rendben vannak, egyértelműen nyomogathatóak, az encoderek szintén, bár van egy fura szoftveres, ha gyorsan tekered nagyokat ugrik belefejtés, amivel nem egyszerű megszokásból, csukott szemmel jó értéket betekerni.

Legfeljebb négy darab, igen csinos, ON AIR feliratos-világítós fejhallgató-mikrofon-utasító doboz csatlakoztatható párhuzamosan a második mikrofontól felfelé a konzolhoz. Van rajta füles hangerőszabályzó, meg utasító és mikrofon kapcsoló gomb is.

A doboz koncepciója kitűnő, meg szépek a gombok, kitűnően működik és végre egy megoldó doboz, ami pillanatok alatt megszokható, nekem kicsit hiányzik az utasító külön szabályozható hangereje mindkét oldalon, de ne legyünk telhetetlenek.

Felület

A csatornánkénti kivezmérő, gain paramétert állító encoder mellett minden csík el van látva a következő fizikai gombokkal: SET (select, access, stb), ChB (alternative source), F1 (telco hook), EQ (on/off, quick access), a buszválasztók: PGM, SUB, AUX1, AUX2, egy ON/START elnevezésű on/off és egy PFL. Ezekből mindegyik fix, az F1 konfigurálható, de az is csak annyira, hogy meg lehet kérni, hogy ne csináljon semmit.

A master szekció vagy central panel felül a kivezérlésmérő hídon két fekvő ledes PPM műszer áll rendelkezésre, ebből egy fixen a PGM a másik alapból a monitor source, de egy, a felületen elhelyezett gombbal választható a PFL, a SUB és a két AUX szintje is. Hangosságmérő nincs hírből sem a rendszerben, ami így 2020 derekán nem mindenre kiterjedő felkészültségről ad tanúbizonyságot.

Lejjebb jön a hétcolos mozi, alatta négy encoder, amik nyomkodásával és tekergetésével a menürendszerben teljeskörűen elvégezhető a pult konfigurációja (ez igen dicséretes). Elméletileg konfigurálható a rendszer a későbbiekben távolról is ethernet porton keresztül, ez egyelőre kimerül abban, hogy le lehet menteni és vissza lehet tölteni a konfigot.

A monitor panelen négy hangerőpoti kapott helyet: control room speaker és headphone, studio monitor speaker és headphone, ezek nyomásra némulnak. A control room forrására öt lehetőségünk van: PGM, SUB, AUX1, AUX2, EXT, a studio monitor forrására mindössze kettő: PGM és EXT. Ez az első nagyon zavaró konstrukciós hiba a pultban. Ha szeretnénk például a felvétel hangját (nem PGM sín, hanem a SUB, mert más lehetőség amúgy sem nagyon van felvételre), akkor hack nélkül nem tudunk a stúdiókijáratokra felvétel hangot adni. Lehetne egy kimenetet elhasználni erre és visszakötni az EXT-re, de ez egyrészt milyen már, másrészt bukjuk a tuner vagyis a tényleges külső forrás behallgatási lehetőséget.

Ugyanezen panelen kapott helyet két utasítógomb (TB1, TB2) is, az egyes a studió bemondókra, a kettes a stúdióvendégekre tud utasítani a controlroomból. Van külön dedikált hibrid hook (felvevős-letevős) gomb középen, ami pont ugyanazt csinálja, mint a telefonhibrid csatornáján az F1 gomb.

Emellett, a bluetooth kiváló, hogy van benne, bejátszani kitűnően tudtam a telefonomról zenéket (de ez lássuk be broadcast körülmények között a mai NMHH-jelentés követelmények mellett nem túl életszerű ott, ahol már a CD-ről bejátszás is olyan plusz adminisztráció, hogy elképesztő). Értelme akkor lehetne, ha mondjuk mobiltelefon-hibridként lehetne használni, ami a felhasználói krézikönyv szerint lehetséges is, vagyis tud monóban full duplexet a kékfog, de nekem nem sikerült kicsikarni belőle ezt egyszer sem, pedig nekifutottam háromszor. Ezt jóindulatúan tudjuk be annak, hogy a telefonom nem mai gyerek ;).

Van két sztereó USB-s hangkártya és két sztereó DANTE (ultimo) kapcsolat odabent oda-vissza, ami tökély playout masinákhoz. Egy AES/EBU I/O is több mint a semmi. A csokor aszimmetrikus csatlakozóért nem lelkesedem, de legalább van egy csokor szimmetrikus jelvezetésű is mellettük.

A DSP

Az Axel Oxygen 3000D menürendszere igen szövevényes és szokni kell egy kicsit, de minden funkció elérhető, a DSP-nek egészen jó minősége van, megugorja a mikrofonprocesszorok javának a tudását. Azt állítják (nem mértem), hogy a késleltetés (latency) 0,7 ms alatt van bemenettől kimenetig, de szerintem ezen azért még fognak dolgozni, mert például különböző DSP paraméterek állításánál olyan reccsenéshalmaz van, hogy az szörnyen adásképtelen, szóval biztos vagyok benne, hogy ezen törik még majd a fejüket a digók, hogy hogyan lehetne erre azt mondani, hogy smooth. Így egy hangszínkorrekciót is kellemetlen elvégezni adásban.

Ötsávos parametrikus EQ csücsül minden (update: a nem visszaadós, vonalszintű csatikon hiába tekeri az ember gyereke, nem csinál semmit) csatornán: Bass, bass-mid, mid, mid-high, high, ebből a két széle tud shelvingelni. A gain range +/- 12 dB, a jósági tényező 0.1 és 10 között állítható tizedes léptékkel, amiből a legszűkebb már-már hozza egy notch-filter paramétereit, a 10 meg már annyira lapos, hogy lehetne widebandnak is hívni. Ja és van low cut (HPF) és high cut (LPF) szűrő is, ránézésre 12 dB/oktávval.

Kizárólag mikrofoncsatikon van dinamika manipuláció is: compressor ratio, compressor threshold, limiter threshold, expansion threshold, expansion ratio, attack, release és hold paraméterek állíthatóak. Úgy fest időtényezőileg egyben, ami fura, de legalább egyszerű. Szóval a kompresszor-limiter-expander hármas nem egy kifinomult jószág, cserébe egészen jól használható.

Konfiguráció

A négy GPI nagyon alap hívásjelzésre és a DJ-mikrofon némítására használható, ugyanígy a szintén négy GPO oldalán sincs varázslat: hibridvezérlés és lámpakapcsolás van, más (például tisztességes faderstart) nincs. Remélem, egyszer IP-n lesz belőle.

A világító gombocskák közül a PFL sornak lehet külön színt választani. Mindenhol rendelkezésre állnak a következő színek: red, blue, green, yellow, cyan, magenta, white és négy előre definiálható szín 24 bites mélységig. A PFL-en kívül a menünek és a forrásválasztóknak definiálható külön színe még egyben, illetve van egy mute colornak elnevezett ügy, ami a kikapcsolt (némított) csatornák alapszíne, így világolnak azok a gombok, amik amúgy be vannak nyomva a csatornán, és minden vált a csatorna színére, ha az be van kapcsolva. Ennél fogva a SUB busz és az ON/OFF gomb is egyedi csatornaszínű lesz, ami bevallom, engem kicsit akadályoz a könnyű tájékozódásban, hogy most mi van bekapcsolva, mi van adás sínen, mi van felvételen, de jóindulatúan adok egy esélyt ennek, hogy csak szokni kell.

Az általam mért referencia szint a -16 dBFS = 0 dBr internal lett, amit szakértőink még mindig keresnek, hogy melyik szabványnak felel meg, de ez legyen a legkisebb gond, be lehet szintezni a dolgokat gainnel és szerencsére a kijáratok mindegyike külön szabályozható, ami mindenféleképp egy piros pont.

Az Axel Oxygen 3000D összeségében

“Könnyű használni és megbízható, mint egy analóg konzol” – mondják a gyárban. Hát, itt egy hét alatt – azt az aprócska málőrt leszámítva, amikor sikerült össze-vissza nyomkodnom annyit, hogy elfelejtette hogy neki reagálnia kellene a fader mozgatására meg minden másra  – nem produkált különösebb megbízhatatlanságot, ez igaz. Ez se volt vészes, mert mondjuk nem volt adásban. Két perc alatt újraindult, ebből 1:20 csendben telt. Adásban ez azért már kellemetlen, de hát mire tartjuk a cédéjátékost, ugye.

Szóval, jó kis pult ez, tényleg ennyi pénzért egész jónak tűnik, ha tudja hozni a 24/7 működést, amit nyilván csak akkor tudunk biztonsággal kijelenteni, ha nem kapcsoljuk ki egy évig. Láttam már olyan pultot is, amire rögvest az első együtt töltött percünkben azt éreztem, hogy nem lesz boldog közös jövőnk, ebben az esetben ilyen nem volt, annál inkább hatalmába kerített a bizakodás arra, hogy ezt a pár parát ki tudják szoftveresen javítani a szakemberek Olaszországban.

Ha a DHD a 10 és a jackdugók átdugdosása az 1, akkor az Axel Oxygen 3000D-nek adok egy megelőlegezett, erős 6-ost, mert az tényleg nem valótlan, hogy a maga kategóriájában hozza, amit hozni kell.

Bocz Márton