Miről szól a Magyar Katolikus Rádió?
Van egy olyan tervünk, hogy néhanapján körbejárunk egy rádióstúdiót, hogy egy picit beleláthassanak a részletekbe a rádiózás technikai oldala iránt érdeklődők. Ezt a remek hagyományt egyből a – legjobb tudomásunk szerint – második legkomplexebb hazai földi sugárzású rádióval kezdjük, s próbáljuk meg egy picit műszakibb szempontból körüljárni a Magyar Katolikus Rádiót.
Együttműködésünk már évtizedes az MKR műszaki csapatával, 2004-ben épültek a mostani stúdiók és a központi vezérlőmátrix elődei. Ezeket az elmúlt három évben, szépen sorban teljesen kicseréltük, felújítottuk és átprogramoztuk. Kihívást ebben leginkább az jelentette, hogy az átalakítás több üteme miatt meg kellett oldani a régi- és az új rendszer párhuzamos működését, de szerencsére a rendszer lelkét jelentő DHD-val ez különösebb ráfeszülés nélkül megoldható volt.
DHD
Pontosabban pár éve már hivatalosan DHD.audio. A két német egyetemista srác által diplomamunkaként megálmodott, kifejlesztett és megépített broadcast keverőpult-rendszer prototípusa az elmúlt húsz évben Európában az egyik, ha nem a legnépszerűbb és legmegbízhatóbb rádiós adáslebonyolító rendszerévé fejlődött.
Mit kell tudnia manapság egy broadcast keverőpultnak?
Egy rádiós adáslebonyolító kavaró legfőbb mértékegysége a testreszabhatóság. Ahány rádió, annyi szokás. Mindenki másképp szereti használni a pultját, más és más vezérléseket kell megvalósítani, más és más eszközökkel kell integrálni, másképp szeretnék adásbiztossá vagy hülyebiztossá tenni (elnézést, minimalizálni a felhasználó mulasztási lehetőségét).
No, a DHD.audio pont egy ilyen hihetetlen mértékben testreszabható és sokoldalú cucc. Olyannyira, hogy amikor megjön a gyárból nem tud az ég világon semmit. El kell neki magyarázni minden egyes apró dolgáról, hogy hogyan szeretnénk, hogy működjön, milyen színű legyen, mit írjon ki, hogy gondolkodjon, hogy szóljon, hogyan szeretnénk felosztani az erőforrásait és így tovább… Amúgy rengeteg mindent tud maga a rendszer és nem mellesleg elég jó hangja is van. (Nem véletlenül bízták rá 2013-ban a teljes adáslebonyolítást és a kapcsolótermi feladatokat a Magyar Rádió utódintézményében is – de erről talán majd egy következő fejezetben.)
A rendszer teljesen moduláris, a kompakt pár ki- és bemenetes, nyolc (akár virtuális) fadertől el lehet jutni az épületeket behálózó redundáns I/O rendszerekig, egy időben 64 motoros faderen. Bővebb okosodási lehetőség ezügyben a gyártó honlapján lehetséges, de felmerülő kérdésekre mi magunk is szívesen válaszolunk elérhetőségeink bármelyikén.
MKR
Örömhír mindenkinek, hogy a felújítás idén a harmadik stúdiót is elérte, így most már a központi vezérlő mátrix mellett a két adáslebonyolító stúdió is haladt a core-ral, és a produkciós célokra használatos 2-es stúdiót kivéve (ahol a jó öreg core-elnök, DHD RM4200-as széria darabja üzemel), mindenhol core-szerű, 52-es szériás DHD.audio egységek teljesítenek szolgálatot.
A központi szerverteremben – amit magunk közt csak core-teremnek hívunk (najó befejezem) -, üldögél egy DHD 52-7402 XC core, ami összegyűjti és a megfelelő helyre továbbítja a ház érkező és elmenő hangjeleit, monitorozza és vezérli a különböző eszközöket, illetve néhol még processzálást is végez. Mindhárom stúdió 64/64 MADI csatornán van összekötve a mátrixszal, multimódusú üvegszálas kábelekkel, ezekben szaladgál három digitális telefonhibrid send és receive jele; négy, független közvetítővonal TX/RX; hét független STL (studio-transmitter link) kodek út TX/RX; az adáslebonyolító gépek AoIP-n érkező ki- és bementei; meg egy rádióvevő. Ezek a dolgok remekül tettenérhetőek a következő ábrán:
Az STL (Studio-Transmitter Link) hálózat
Az STL rendszer azt a zártláncú hálózatot jelenti, amin a Délibáb utcai stúdiókból a különböző hangjelek eljutnak az ország különböző pontjaira, a rádióadókhoz.
A budapesti székházban és a végpontokon az APT cég kodekjei dolgoznak, egy külön erre a célra kiépített informatikai hálózaton küldik egymásnak az RTP (Real-time Transfer Protokol) streameket. Az RTP, ahogy a neve is mutatja, (megközelítőleg) valósidejű, IP alapú technológia, a legtöbb STL hálózat ezen alapul hazánkban. A budapesti stúdió által küldött jelet (TX – Transmit) fogadják a végpontok, áthaladnak az adásprocesszoron és így kerülnek földi sugárzásra. Minden végponton elhelyeztünk egy rádióvevőt is, ami visszaküldi (RX – Receive) a vett adás hangját Budapestre, így a végpontok monitorozhatók a központból, hogy milyen a valódi (visszajövő) adás minősége.
A budapesti stúdió egyidőben öt különböző adást tud előállítani, ez az állandó, fő programhang mellett négy különböző, időszakos regionális adáshangot jelent. Ezeket a regionális adásokat a központi vezérlőmátrix hat különböző helyre tudja irányítani attól függően, hogy hol kell éppen regionális műsort sugározni. A kijátszás úgy működik, hogy a négy playout csatornából kettő alternatív útvonalon is tud közlekedni, erre minden stúdióban van egy gomb a konzolon. Ha az adás elindul bármelyik regionális csatornán, az adáslebonyolító program küld egy jelet a mátrixnak, az pedig átkapcsol az előre beállított megfelelő helyre, így a budapesti programhang helyett a regionális adás hangja szólal meg vidéken.
Csendérzékelő és vészbejátszó (Silence detect & Emergency player) rendszer
A rendszer több pontján is el vannak rejtve ilyen eszközök. Minden FM adónál folyamatosan figyeli a stúdióból érkező jelet a kodek, ha csendet tapasztal az átvitelben, akkor elindít egy helyi vészbejátszót, majd küld egy értesítést, hogy valami gond van. Már ha ugye létezik a kapcsolat, amin küldené az üzenetet. Ha nem létezik, akkor biztosan csend van, tehát helyben elindul a vészadás is, a hálózatot 24/7 monitorozó rendszer pedig tíz másodpercen belül jelez, hogy nem válaszol a végpont, tehát így is kiderül, hogy valami letérdelt. Ekkor általában jóvágású szakemberek indulnak a helyszín felé és megoldják a problémákat. Eddig, az elmúlt 5 évben bőven 99% felett teljesített a rendszer.
Az adóvégpontokon kívül van egy központi csendérzékelő is a rádió székházában, ha netalán a stúdiók állnának meg menetközben valami durva műszaki hiba miatt. A rendszer 30 másodperc után jelez a stúdiókban, hogy a kimenő adás hangjában csendet érzékel, ekkor az adást készítő technikusnak lehetősége van 25 másodpercen belül nullázni a számlálót, a csend is a műsor része alapon, ekkor újra indul az az 55 másodperc, ami után, ha nem történik beavatkozás (és nem is jön vissza a jel), elindítja a szerverteremben a vészbejátszó készüléket. Ha elindult a vészbejátszó és a rendszer egészséges jelet tapasztal, 20 másodperc után automatikusan visszavált a stúdióra a kimenő hang.
Audio over IP – Dante
A vezérlő mátrix Dante ki- és bemenetei központilag összegyűjtik a házban működő három adáslebonyolító PC hangcsatornáit, ezzel lehetőség nyílik arra is, hogy akár az összes stúdió konzolját adáson kívül lehet helyezni karbantartási okokból, s a rendszer közvetlenül játssza ki az adás hangját. A rendszer a dantés átvitel szempontjából is képes a redundanciára, de egy extra Dante modullal biztosítottuk a modul szintű redundanciát is. Ez azt jelenti, ha az egyik modul meghibásodna, egyetlen gombnyomásra a pult átvált a tartalék AoIP rendszerre.
Központi erőforráskezelés
A közelmúltban a rádió lecserélte az elavult ISDN telefonrendszerét egy már teljesen digitális, SIP alapú, digitális telefóniára. A broadcast piacon egészen egyedülállónak mondható, kicsiny cégünk által fejlesztett BroadSIP hardveres VoIP digitális telefonhibridekből három teljesít szolgálatot az MKR központi szervertermében, melyeket szintén a központi vezérlőmátrix kezel.
Mindhárom hibrid globális erőforrásként működik, minden stúdióban kiválasztható, hogy melyiket szeretnék adásba tenni, s ezzel a mátrix automatikusan abból a stúdióból küldi a telefon másik végére a visszaadó mínuszos telefoncsatorna jelét (vagyis a telefonáló hangját leszámítva minden mást, ami adásban elhangzik). Ha allokálva van az erőforrás, akkor a mátrix a megfelelő stúdióba küldi a hívásjelzéseket, illetve innen fogadja csak el a vezérlést a pultról.
A gyors és egyszerű hívásindításokért egy, külön a rádió igényeire fejlesztett kezelőszoftver felel, központi telefonkönyvvel, központi híváslista lehetőséggel. A negyedik stúdióban pedig egy külön riportereknek fejlesztett, egyszerűsített softphone telefonszofvert használnak, amivel végtelenül szimpla módon lehet telefoninterjúkat rögzíteni és a hívás befejeztével azonnal az adáslebonyolító rendszer vágószoftverében dolgozni vele.
A telefonokon kívül még négy közvetítővonal áll rendelkezésre, melyek a telefonokhoz hasonlóan foglalhatóak minden stúdióból.
Országos Légiriasztási Rendszer (OLGI)
A broadcast szakmában gyakran összefutni adásprocesszáló eszközökön EAS bemenettel (nem, nem AES), ez az amerikaiak OLGI-ja, az Emergency Alert System. A Katolikus Rádió esetében ezt nem az adóállomásoknál oldottuk meg, hanem a központban, a vezérlőmátrixon keresztül. Úgy kell elképzelni, hogy van egy kütyü, ami ha valami riasztani való van, ad egy jelet a mátrixnak, erre pedig az az összes kimenetén átkapcsol a légriasztási rendszer adására. Így elméletileg (ha kiépül a rendszer mindenhol), veszély esetén minden magyar rádióállomás az OLGI jelét fogja sugározni.