A virtuális Omnia processzálás 1 éve a Magyar Katolikus Rádióban

Az országban elsőként indítottunk el tavaly egy olyan technológiai újítást, melyben a virtuális gépen futó Omnia.9s adásprocesszor és MPX encoder szoftver, illetve az Omnia MPX decoder Node-ok segítségével építettünk ki jelátvitelt. Az Omnia.9s adásprocesszor és az Omnia MPX Node dekódoló közötti összeköttetést saját üzemeltetésű STL-IP hálózatunk biztosítja. Míg a dekódolók fizikailag a Magyar Katolikus Rádió pápai, illetve budapesti adótelephelyén találhatók, addig az adásprocesszor Budapesten, a rádió rackszobájában lakik egy virtuális szerveren.

1. kép: A pápai végpont hivatalos üzembehelyezése, 2021. január

Mindennek már egy éve, így az évforduló kapcsán megkérdeztük Darázs Gábort, a Magyar Katolikus Rádió műszaki vezetőjét a tapasztalatairól az országban is egyedülálló hálózatukról.

CsA: Mikor 2020-ban az első teszteket végeztük, még világszerte is újnak számított ez a technológia, mi volt mindaz, ami mégis megfogott ebben és segítette a döntésed?

DG: Mindig szerettem az új, innovatív megoldásokat, és mertem úttörő lenni a bevezetésükben is, ha láttam bennük a tudást, ami előre viszi mind a technológiát, mind a mi munkánkat. Régi Omnia felhasználóként ebben a termékben is egy jövőbemutató megoldást láttam, épp a virtuális támogatottság miatt (eredetileg még Omnia.9 eszközben gondolkodtunk). Mi már jó ideje igyekszünk élen járni az egyéb virtuális IT megoldásokkal is, és most is vannak terveink az idei évre.

Továbbá a Broadmax Kft. és a Telos Alliance GmbH által biztosított ingyenes DEMO lehetőség megválaszolta azt a nagyon fontos rendszertechnikai kérdéskört is, hogy miként viselkedik a Dante ugyanezen a virtuális szerveren használat közben. A projekt végére szintén a hazai élvonalba kerültünk, akkor Magyarországon elsőként 2db DVS-VM virtuális Dante kliens felhasználójaként.

CsA: Mik azok a „szerethető” tulajdonságok, amiket kiemelnél még a szoftvert illetően?

DG: Sok évvel ezelőtt volt nálam teszten egy első generációs Omnia.9, ami belül nem a szokásos célhardver volt, hanem fizikailag is egy „bedobozolt” PC, amin futott a processzáló szoftver. Korábban szintén teszteltük már egy Omnia SST processzáló szoftvert, már akkor nagyon tetszett ez az új irány. A technológia fejlődésével logikus válasz volt a gyártótól, hogy megjelent ez a mostani termék is, én nagyon vártam.

Szimpatikusnak tartom, hogy az Omnia.9 és a 9s GUI elég hasonló egymáshoz, hiszen a fejlesztő is azonos, így aki már megtapasztalta, hogy pl. milyen a „vas”, ebben sem fog csalódni. Továbbá az sem utolsó szempont, hogy a 9s nem egy alap modellnek felel meg, hanem egy all-in szoftver, teljes értékű RDS encoderrel (függetlenül per station) és számos processzálási lehetőséggel, ami nekünk már nagyon rég hiányzott a webes és újabban a podcast tartalmainkhoz is.

Szintén nagyon „szerethető” tulajdonság, hogy egyetlen szoftveren, egy ablakon belül képes kezelni több, egymástól független processzálást, I/O-t, RDS-t, ami rendkívül átláthatóvá teszi a regionális hálózatunk kezelését is. Aki már dolgozott ilyen környezetben, tudja mekkora feladat, és érti miért fontos ez számunkra a mindennapokban.

2. kép: Az Omnia Enterprise 9s GUI, amiben „egyablakosan” látszanak a menüpontok

CsA: A budapesti és pápai végpontok csak az „első fecskék” voltak, mekkora most a hálózat, amit már az új technológiával üzemeltettek?

DG: Valóban, a budapesti (fő, station 1 processzált) műsort kapja külön micro MPX streamen a kiskőrösi végpont is, valamint a kalocsai, szekszárdi, dunaföldvári és a sárbogárdi re-broadcastolt adók is, továbbá a pápai (regionális, station2 processzált) műsort kapják a szintén tavaly indult győri és mosonmagyaróvári végpontok is jelenleg. A rugalmas licencelésnek hála mindegyik irányba tudunk könnyedén bővülni, például a fő (micro MPX) stream esetén még van 1 db új végponti lehetőségünk is a csomagban.

CsA: Volt-e olyan kérdéskör, amiben érvényesült a szoftver „mögött levő”, alapvetően kötelező gyártói support, s ha igen, mennyire vagy elégedett ezzel, hiszen ez mindenképp új elem a „vashoz” képest?

DG: Igen, volt. Ahogy említetted, ez a projekt 2020 második felében indult, egy teljes értékű, de időben korlátos teszt licenccel. Nagyon jó érzés volt, hogy a gyártó teljes támogatásáról biztosított már a teszt idején is minket, ha pl. elakadnánk, vagy ha kérdésünk lenne. Akkor Európában 2 db ilyen eszköz üzemelt, a világon további 2, vagyis a miénk volt az ötödik. Hiányoltuk a szoftverből a hazai szabványok által elvárt ITU BS.412 opciót, ami még az Omnia.9 PTN (DEMO) verzióban nem létezett. Jeleztük a gyártónak, hogy ez idehaza kiemelten fontos lesz, ezért ígéretet kaptunk arra, hogy lefejlesztik, és bele kerül egy új verzióba. Kicsit várni kellett, de tartották az ígéretüket, és elkészült az új verzió, amit az említett support keretében biztosítottak számunkra, mi pedig a Broadmax Kft. mérnökeivel frissítettük.

CsA: Volna még valami érdekesség, amit sikerült megvalósítani a fejlesztés során esetleg?

DG: Természetesen, hiszen az új MPX átvitel egy egyirányú megoldás, nekünk pedig szükséges audio monitoroznunk a végpontokat központilag, mind a nagy, gyakran akár több száz kilométeres fizikai távolságok miatt, mind pedig, hogy reagálhassunk az esetleges hatósági, vagy lakossági bejelentésekre, problémákra is. Ezt korábban az APT kodek vissza irányát használva tettük 1-1 végponti tunert rákötve, amit most egy új, Barix megoldásra cseréltük, ami szintén ellátja ezt a feladatot, ráadásul sávszélesség takarékosan, hiszen csak akkor indul el a stream, ha épp lekérdezzük.

Köszönjük a beszélgetést, még sok-sok így processzált új végpontot kívánunk Nektek, illetve reméljük, hogy hamarosan újabb fejlesztésekről is beszámolhatunk majd Veletek közösen!

Cserpes András

Omnia.9s projektvezető