tudástár
tudástár

Hogy rakjunk össze egy rádióstúdió rendszert?

2021, április

Eljátszottam a gondolattal, hogyha egyszer összeraknék egy rádiót minden megkötés nélkül, akkor mikből pakolnám össze. A cél egy többstúdiós, több vételkörzetes állomás stúdiótechnikájának összeválogatása. Ingoványos téma kicsit, amin rengeteget lehet vitatkozni, mert ki erre esküszik, ki meg arra. Ráadásul most, ebben a pár bekezdésben esélyem sincs mindent részletesen leírni és érvekkel alátámasztani, de talán arra jó lesz, hogy gondolatokat ébresszen, esetleg beszélgessünk róla egy másik platformon.

 

 

Bemenetek

Mikrofonokból egészen biztosan az AT BP40 mellett döntenék. Meggyőződésem szerint ez a legjobb ár-érték arányú broadcast mikrofon jelenleg, van is egy sajátom.

CD-játékos és egyéb formátumú bejátszó társai tekintetében szinte teljesen mindegy, mi a választás, mert nem ezen múlik a siker. Különben is, mindent meg lehet oldani egy jóféle adáslebonyolító szoftverrel.

Abból viszont tuti RCS-t vennék. Nem azért, mert egyébként a cég ezt (is) értékesíti, ahol dolgozom, inkább úgy van ez, hogy azért értékesítjük ezt, mert ennél jobbat még nem találtunk, pedig alaposan körbejártuk a világot érte.

Ez akkora és olyan érzékeny téma egymagában, hogy egy külön bejegyzést is megérne, lehet, hogy meg is fog. 😉

 

rcs
RCS demó a Broadmax irodájában
 

Központi erőforrások

Jöjjenek a visszaadóval rendelkező egységek, mint a telefonhibrid meg a mindenféle kütyü a külső közvetítések osztályáról. Ezeket nem a stúdiókba tesszük, hanem a központi megfejtő szobába, hogy bárki tudja őket használni, amikor szüksége van rá.

Ehhez csak azt kell megbecsülnünk, hogy egyidőben mennyi erőforrásra lehet szükség normál üzemben. Így ha például egy többhelyszínes közvetítést kell lenyomni, mindent odakérünk az erre használatos stúdióba, aztán hétköznap lehet őket használni külön-külön több stúdióban. Ezzel egy csomót lehet spórolni és nem bonyolult összerakni, tulajdonképpen csak a visszaadókat kell ügyesen delegálni. Nade, nézzük milyen eszköz jön itt szóba.

Az analóg telefónia ideje egyértelműen lejárt. Már nincsenek rézdrótok, mint régen, üvegszálak vannak, digitális telefóniával, azokat meg miért fordíttatnánk ki analógra PSTN vonalra, ha lehet VoIP hibridünk is? Úgy hívják, hogy BroadSIP.

Ha esetleg száguldó riportereink be szeretnének jelentkezni, arra ott a Comrex Opal vagy ha valami komolyabb összekapcsolódást kell véghezvinni, jöhet a Prodys.

Különösebben ezeket nem magyaráznám agyon, mert a linkek alatt minden lényeges érv megtalálható, illetve nem is ezek a leglényegesebb dolgok ám, hiszen az igazán izgalmas rész még csak most kezdődik.

 

Keverőasztal

Egy komolyabb rádióállomásnál nem csak egy keverőasztalban kell gondolkodni, hanem egy komplex, egymással vezérlés szinten együttműködő rendszerben. Ebben nyújt utánozhatatlan segítséget a DHD. Amellett, hogy a kezelőfelületeik szexik és nagy mélységig testreszabhatóak, a konfigurációs lehetőségek is konvergálnak a végtelenhez. Ráadásul jól szólnak, mert mind a 32 bit, amire a DSP-je támaszkodik, gyönyörű pontokban lebeg.

Szóval a stúdiók mellé lenne egy központi kapcsolómátrix is. Ide futnak be a különböző stúdiók jelei, ide csatlakoznak a központi erőforrások, ez kezeli az utasító rendszert, illetve innen távoznak a jelek a különböző feldolgozásokra, majd a végpontokra.

Gyakorlatilag ez az egész a kapcsolóterem modern változata. Korlátlanul, akár időzítve tudunk kapcsolgatni az erőforrások között, sőt, minden paramétert és akár fizikai felületet is tudunk távolról vezérelni, felügyelni. Vagy akár egy nagy érintőképernyőre egy űrhajó kezelőfelületet építeni magunknak. A lehetőségek tárháza nem kicsi.

 


DHD
Ugyan nagyon fontos a különféle csatlakozási felületek megléte, ez a DHD-val igen sokféle lehet, de az előző bejegyzésben végig ezt taglaltuk, hogy AoIP megoldásokkal hogyan lehet kiváltani a felesleges konverziókat. Úgyhogy most nézzük azt, hogy miután előállt a programjelünk, azt hogyan dolgozzuk fel és juttatjuk el a hallgatóhoz.

 

Az adáslánc vége

Megérkezett a jelünk dantén a processzálást végző (akár virtuális) számítógépünkbe. Itt akár több processzálást is végezhetünk egyidőben. Ezeket az Omnia 9s nevű szoftverrel fogadjuk és processzáljuk az Omnia 9 algoritmusaival, akár többet is egyszerre.

Miután a szoftver előállította a már jól megkondícionált jelet, egyrészt a sztereó kóder nélküli változatát elstreamelhetjük az internetes rádió szerverünk részére, a sztereó kóder algoritmusait tartalmazó jelet pedig, RDS-estül mindenestül szintén egy streambe kódolódhatjuk a µMPX technológiájával. Ezt egy zárt rendszerben továbbítjuk egészen az adónk tövébe, ahol az Omnia MPX node fogadja az µMPX streamet és kiforgatja azt analóg MPX jellé, amit már közvetlenül az adónk bemenetére tudunk kötni.

Ide még tehetünk egy megoldóberendezést, ami bevált már terepen, a Deva DB8009-et, aminek ha szól a node, hogy szakadt a stream, generál egy vészbejátszást MPX formátumban az adónak, akár helyi mp3-akból (amiket FTP-n fel lehet tölteni neki), esetleg egy alternatív stream útvonalról tudja folytatni az adást.

Sőt, egy ilyen, Barix Instreamer ICE kütyüvel, ami tulajdonképpen egy IceCast szerver és egy tetszőleges rádióvevővel, amit a bemenetére kötünk, meg is hallgathatjuk, hogy mit csinál a messzi adónk valójában.

rendszer_illusztracio
ha lenne saját rádióm, biztosan valahogy így csinálnám

Bocz Márton