×

Sütik kezelése

tudástár
tudástár

Audio over IP

2021, március

Amióta nem igazán használunk már adáslebonyolításban analóg bejátszókat vagy egyéb analóg berendezéseket, azóta nem is indokolt össze-vissza konvertálni a hangjelünket az adásláncban. Mivel a rádióállomások többségében már jóideje minden hanganyag digitális forrásból (jobbára egy számítógépről) szólal meg, nem feltétlenül van értelme analóg jelet képezni ebből, mégis számtalan helyen találkozni egy ehhez hasonló jelúttal:

aoip_1

A jel útja a rádióadóig, analóg eszközökkel, hét A/D-D/A konverzióval

 

Tökéletes konverzió nincs, a majdnem tökéletes konverzió pedig igencsak drága móka. Akkor miért akarnánk feleslegesen butítani a jelet és/vagy jó sok pénzt fizetni?

Nagyon sok esetben ennek az oka egyszerűen az, hogy tartunk az új technológiáktól, mert vagy nem ismerjük azt vagy csak egyszerűen nem akarjuk elhagyni a járt utat a járatlanért. Ijesztő dolog még mindig, hogy minden elfér egy 6 mm átmérőjű CAT kábelben, ezzel szemben sokkal megnyugtatóbb egy ugyanekkora XLR csatlakozós kábel csatornánként, mert az tuti nem romlik el.

Nos, a hang valós idejű továbbítását számítógépes hálózatokon már 25 évvel ezelőtt sikerrel alkalmazták (SIP protokollal), tehát a technológia egyáltalán nem új, sőt, gyakorlatilag a ma mindenki által használt telefónia már csak ezzel dolgozik. Emellett STL hálózatokon is nagyon gyakran alkalmazza minden rádió az RTP-t, de valahogy stúdiókban kevésbé. Pedig az elv ugyanaz: minél kevesebb késéssel, minél kevesebb veszteséggel, minél távolabbra hangot továbbítani szabványos IP hálózaton: ez az Audio over IP (AoIP).

 

AoIP

Rengeteg féle Audio over IP megfejtés van, folyamatos a harc, hogy melyikük lesz végül a nyertes, az ipari sztenderd, a megkerülhetetlen és végleges megoldás mindenre. Bár most talán az látszik, hogy soha nem lesz abszolút győztes, mert mindegyik jó valamire, azért vannak a jobbnál is jobbak. Ilyen ígéretes megoldás például a Dante.

Találkozhatunk vele szinte az összes professzionális felhasználási területen, előszeretettel alkalmazzák például élő rendezvényeken, ahol ritka már a színpadot és a keverőállást összekötő vastag, analóg csoportkábel. Inkább megoldják a hangátvitelt egy – igényesebb helyeken kettő (redundáns) – CAT kábellel.

Külföldön a broadcast szakmában is évek óta alkalmazzák ezt, mivel egyre több helyen felismerték már, hogy teljesen felesleges hangkártyákkal, analóg jackes vagy banándugós kapcsolótáblákkal esetleg XLR kábelkötegekkel szenvedni.

Az előző ábrára íme egy ellenpélda, egy korszerű adáslánc (a konverziók vetületében):

 

aoip_2

A jel útja a rádióadóig, AoIP hálózaton, mindössze egyetlen D/A konverzióval

 

Nade mi is ez az egész Dante dolog, mi az, hogy szoftveres adásprocesszor és kóder egyben, illetve mi az, hogy csak kicsomagoljuk az MPX jelet ráadásul IP-n továbbítás után?

 

Dante Audio Networking

A Dante egy szoftverből, hardverből és hálózati protokollokból összegyúrt kombináció, mely tömörítetetlen, többcsatornás, alacsony késleltetésű, digitális hangot képes továbbítani, szabványos számítógépes (Layer 3, IP) hálózatokon. Az ausztrál Audinate cég 15 éve dobta piacra a korábbi, első generációs audio over ethernet szabványok továbbfejlesztett változataként.

Ma már több, mint 400 gyártó, több, mint 2000 termékében található meg, így az egyik legelterjedtebb AoIP megoldásnak tekinthető. Működése rendkívül egyszerű, nézzünk egy példát:

  • kell egy számítógép, amibe egy párezer forintos (dedikált) hálózati kártya lesz a Dante interfész,
  • kell erre a PC-re például egy Dante Virtual Soundcard (DVS) szoftver, ami kb. harmincdolláros költséggel online megvásárolható,
  • végül valami kavarópult, ami danteképes (például egy DHD SX2, de számtalan egyéb termék is tudja alapból vagy van hozzá kiegészítő kártya).

Aztán ezeket kimeneteket (transmitter) és bemeneteket (receiver) összekattintjuk egymással (ahogy az ábra is mutatja) és máris van egy fél rádióstúdiónk, amihez még ha hozzáteszünk egy-két mikrofont, kész is az internetes streamünk mindenféle átalakítás és fizikai hangkártya nélkül.

dante_matrix_kicsi

Dante mátrix a Broadmax demo rendszerén

 

A Dante stabil, nálunk még például egyszer sem hallgatott el, de még csak nem is akadozott soha. Ehhez nem kér olyan sokat, csak hogy legyen egy tisztességes PC-nk (nem kell erőmű, de azért nem elég egy szappanosdoboz vékony kliens) és a Dantéra fenntartott hálózati kártyán ne legyen más jellegű forgalom. Sietve jegyzem meg, láttam már működni kis cuki PC-n is, kínai USB-s ethernet átalakítóval, de ez olyan, mint amikor az utasszállító repülő tolat: tud, csak nem szeret.

Hálózati eszközökben is az a legjobb, amelyik nem gondolkodik: buta, nem menedzselhető switcheket kedvel, cserébe magabiztosan hozza a maximum 1-2 ms késést. Aztán összedugja az ember CAT kábelekkel és megy. Akár redundánsan is a danteképes eszközök között. Vagyis ha elhullik az egyik (primary) hálózat, még mindig ott a tartalék (secondary). Ehhez már mondjuk nem elég a DVS, de lehet például hardveres dantés hangkártyát beletenni a gépbe, ha redundanciára vágyunk.

Az Audinate oldalán három szinten lehet elsajátítani a Dante minden csínját-bínját a Dante Certification Program keretén belül. Vannak remek oktatóvideók, a különböző szintek végén vizsga és ha sikerül, lehet szerezni szép okleveleket. Megtanulhatjuk azt is többek között, hogy hogy lehet multicast Dante streameket létrehozni, amivel egy kimenetet akár (kettőnél) több bemenetre is el tudunk juttatni.

 

MPX over IP

Visszajutott a jelünk tehát (akár ugyanabba) a számítógépbe a virtuális hangkártyánkra. Egyrészt itt rögzíthetjük a jelet, emellett processzálhatjuk kedvünkre, elküldhetjük mondjuk shoutcast streamként, sőt, generálhatunk belőle MPX jelet (ami egy komplex analóg jel közvetlenül az FM adók számára), ebbe belekódolhatjuk az RDS információt meg mindent is, egyetlen géppel. Ezt a komplex jelet pedig ki is streamelhetjük (egy viszonylag új, µMPX nevű megoldással) az adótorony felé, ahol majd egy célhardver ezt megkapja, kiforgatja analóg MPX jellé és átadja az adónak.

Ez volt az adásláncban az egyetlen digitális-analóg konverzió.

omnia9s

Omnia 9s szoftver a Broadmax demo rendszerén

 

Ezzel a húzással egyetlen szoftverrel ki is váltottunk rögtön három eszközt: a kódert, a dekódert és az adásprocesszort. Hogy ez az egész pontosan hogyan épül fel és hogyan működik, azt egy jövőbeli bejegyzésünkben fogjuk részletesen kitárgyalni.

Bocz Márton